Zoomoljunk, vagy közelebb menjünk?

Nem kell állandóan a zoomot használni! Menj közelebb! - szól több helyen a tanács. Biztos? Sajnos nincsenek olyan szabályok, amelyek egyértelműek lennének, hogy egy adott helyzetben, vagy környezetben hogyan kell fotózni. A kérdés technikai részében viszont segíthetünk.

Mi a különbség a zoomolás és a között, ha közelebb megyünk a fotózandó témánkhoz?
A válasz a gyújtótávolság és a látószög megértésében rejlik.

A gyújtótávolság azt határozza meg, hogy mekkora az objektív látószöge. Minél nagyobb a gyújtótávolság, annál kisebb a látószög.Egyszerűbben: Ha növeljük egy objektív gyújtótávolságát (ráközelítünk valamire), akkor csökken az objektív látószöge (kevesebbet lát a környezetéből), és közelebb hozza, felnagyítja a távol lévő dolgokat.

Miért fontos ez a két fogalom a mi esetünkben?
Azért mert a különböző gyújtótávolságú objektíveknek más-más perspektivikus, és képi hatásuk van.

Ha távolról közelítünk rá a témánkra (rázoomolunk), vagyis növeljük az objektívünk gyújtótávolságát (tele objektívet használunk), akkor a témánk mögötti tér "összezsugorodik", abból kevesebbet látunk. És a kisebb mélységélesség miatt a háttér életlenedik.
Ha közelebb megyünk a fotózandó témánkhoz, akkor kisebb gyújtótávolságú (nagylátószögű) objektívet használhatunk. A kisebb gyújtótávolság nagyobb látószöget jelent, aminek a következtében a témánk mögött nagyobb tér fog látszódni. A mélységélességünk a kisebb gyújtótávolság miatt nagyobb lesz, így a háttér élesen fog kirajzolódni.
A válasz ezek után arra a kérdésre, hogy közelebb menjünk, vagy inkább az objektívünkkel ráközelítsünk a témára?

Tudom, hogy senki nem szereti, de a válasz: attól függ, mit szeretnénk megmutatni a képen?
Csak egy személyt, vagy tárgyat önmagában, és ebben az esetben érdemes ráközelíteni, nagy gyújtótávolságot használni. A háttér ekkor egy kicsit életlen lesz, így a kép témáját ki tudjuk emelni.

Vagy ha egy olyan témát, személyt szeretnénk lefényképezni, ahol fontos annak a környezete, szeretnénk azt is a fotón megjeleníteni, akkor érdemes közelebb menni és nagyobb látószögű (kisebb gyújtótávolságú) objektívet használni. Ebben az esetben a mélységélességünk nagyobb lesz, így a témánk és a háttér is éles lesz.

Végül vannak azok az adott helyzetek ahol szeretnénk, de nem tudunk közelebb menni, itt marad a zoom használata.Vagy szeretnénk, de nem tudunk hátrébb menni, így pedig a nagylátószögű objektív marad a fényképezőgépen.

forrás: http://www.fotosuli.sk/aktualis-cikkek/zoomoljunk-vagy-kozelebb-menjunk-/17971/

Európa egyik legrövidebb kifutópályája

Európa egyik legrövidebb kifutópályája a Görögországbeli, Skiathos szigeten van. A pálya csupán 1.628 méter hosszú, és nem csak rövid, de 30 méter széles is, ráadásul az egyik része, a 20-as pályairány felől lejt is (két pályairány van: a 02-es és a 20-as, ez kb. olyan mint balról-jobbra és jobbról-balra). Gurulóútja nincsen, a repülésirányító legnagyobb örömére a pályavégen kénytelenek megfordulni a gépek. A nyári szezonban többtucat légitársaság jár ide, az itt előforduló legnagyobb gép a Boeing 757-es.

Néhány fotó a landolásokról:

-leszálláshoz közeledve-

-fürdőzők felett elsuhanó "vasmadár"-

Egy kis ügyeskedés

-matchbox-

-kis autó, kis labda-

In memoriam :(

Megdöbbenve kisértem végig Erőss Zsolt és Kiss Péter Kancsendzönga-expedíciójának történéseit. Mostanra már el kell fogadni hogy nincs már egyikük sem közöttűnk, Zsolttal többször is találkoztam személyesen, egy példakép volt, hihetetlen akaraterővel.  

Zsolt, a székely-magyar Hópárduc egyszer állt a Világ Tetején, ám valójában még ennél is magasabbra jutott.

Az emberek szívébe.

Oda, ahol örökké élni fog.

NYUGODJ BÉKÉBEN ZSOLT!

-2011-ben a Gyergyószentmiklósi EKE Vándortáborban a Pricskén-

-2011 - a CsEKE vendégeként bemutatta az Lhocé expedicióját-

-2012 - a CsEKE vendégeként bemutatta az Annapurna expedicióját-

-Lehel és Zsolt-

-Nekem dedikál-

-Zsofika és Zsolt-

Cool(kul)-túra a boncidai Bánffy-kastélyhoz

Valószínűleg a terület egy Bonc nevű személy birtoka volt és a Kis-Szamoson itt vezetett át híd.

1263-ban Bonchhyda néven említik először. Várkastélyát a 15. század végén a Bánffyak építették, majd a 17. század közepén Bánffy Dénes megerősítette. Örököse, Bánffy György, Erdély gubernátora az 1690-es években folytatta az építkezést.  

A négy sarokbástyás épület nem készült el teljesen. A kuruc szabadságharc idején mindkét fél pusztította a támaszpontként használt kastélyt. Az építési és helyreállítási munkálatokat a 18. század elején folytatták, amikor a kastélyt reneszánsz stílusban bővítették, majd 1748-50 között Bánffy Dénes kolozsi főispán barokk kastéllyá építette át. 1855-ben Kagerbauer Antal is dolgozott az épületen. A régi épület keleti szárnyához patkó alakú épülettagot toldottak, ami istállókat és melléképületeket foglalt magába, a tetején pedig helyt adott a Johannes Nachtigall faragta barokk szobor- és urnagalériának, amely 36 mitológiai tárgyú szobrot foglalt magába, amik Ovidius Metamorphoses című műve alapján készültek. 1944-ben a németek felgyújtották és kirabolták. Utolsó tulajdonosa Bánffy Miklós, író volt.

      Minden kedves fotóstársamnak jó fényeket kívánok!!!  :)

Torockó - Torockószentgyörgy

2 helység: Torockó és Torockószentgyörgy 

2 fotómasina: Sony és Nikon

2 ember

2 nap

és egy-két fotó:

-alkotás közben a Thorozkay várromról-

-A Székelykő-

-Sony versus Nikon-

 Kedvenc témám a természet, ezen volt a fő hangsúly e hétévége alatt.

-Torockói vízimalom-

-Viharfelhők tornyosulnak a Székelykő fölött-

Szép, tavaszi napsütéses napot kívánok mindenkinek