Szép, tavaszi napsütéses napot kívánok mindenkinek

Milyen fényképezőgépet vásárolj?

Milyen típusú, márkájú legyen? Tükörreflexes, vagy elég számunkra egy kompakt fényképezőgép, vagy a kompaktoknál kicsit nagyobb méretű, és a nagyobb zoom tartományú bridge fényképezőgépeket vásároljunk?Újat, vagy használtat? Olyat ami zsebben elfér, vagy olyat amihez külön táska is kell? Ezekre, és hasonló kérdésekre szeretnénk választ adni.

"- Te értesz hozzá! Milyen fényképezőgépet vegyek? Te milyet vennél magadnak?- Attól függ! Én biztos nem olyat vennék, amilyenre neked szükséged van!"

Két kérdés, amit már sokszor feltettek nekem, két olyan válasszal, amire remélem, senki sem sértődik meg elsőre, de egy rövid beszélgetés után mindenki belátja, igazam van.

Három fajta géptípusból választhatunk: kompakt, bridge, és tükörreflexes fényképezőgép, rövid leírásuk itt olvasható.

Attól függ:
- hogy milyen fényképeket szeretnél készíteni?  csak a nászút kedvéért veszitek a gépet, és csak alkalmanként, az éves nyaraláson, esetleg a családi ünnepeken szeretnél képeket készíteni?
vagy hobbinak tekinted a fotózást? Rendszeresen viszed magaddal kirándulásokra, koncertekre, mindenhová?
vagy valamilyen munkához van rá szükség?

Amennyiben rendszeresen szeretnél fényképezni, és komoly hobbidnak tekinted a fotózást, érdemes egy komolyabb, digitális tükörreflexes fényképezőgépet (DSLR) vásárolni. A tükörreflexes gépek fejleszthetőek. A géphez külső vakut, plusz objektíveket, és egyéb kiegészítőket tudsz a későbbiekben vásárolni. Ha csak alkalmanként egy-egy nyaraláshoz, a gyerekek fényképezéséhez vagy családi ünnepeken fogod a fényképezőgépet elővenni, akkor a kompakt és bridge gépek közül érdemes választani. Amennyiben valakinek olyan munkája van, amelyeknél dokumentálni kell egyes folyamatokat, termékeket, eseményeket, akkor azoknak a bridge és tükörreflexes fényképezőgépeket ajánlom.

- hogy mennyi pénz áll a rendelkezésre? 
Többet úgysem tud elkölteni senki, mint amennyi pénze van. Az, hogy a tükörreflexes fényképezőgépek a legdrágábbak, bizonyára mindenkinek világos. Annak aki ugyan szeretne, de a pénztárcája nem engedheti meg, hogy ilyet vegyen, annak szintén a bridge gépeket ajánlom. Nagyon jó átmenetet képeznek a kompakt és a DSLR gépek között. Igaz, hogy objektívet nem tudunk rajta cserélni, de tele- és nagylátószögű előtét, külső vaku legtöbbször vásárolható hozzá. Ezzel tudjuk bővíteni, fejleszteni, és kiegészíteni a felszerelésünket. (Ha ennek szükségét érezzük.)

- hogy hajlandóak vagyunk-e cipelni a fotós felszerelésünk súlyát?
Ha komolyabban szeretnénk fotózni, a felszerelésünk és annak súlya folyamatosan nőni fog. Sokan azonban nem szeretnek magukkal plusz súlyt cipelni. Egy nyaralás alatt, ahol a legtöbb lehetőség adódik új körülményeket kipróbálni, más kultúrákat, környezetet megörökíteni, sajnos sokan nem hajlandóak a kicsi kompakt, vagy ultrakompakt gépen kívül semmit magukkal vinni. Nekik való az a sok kicsi édes kütyü és fényképezőgép. Ők azt szeretik, ha a fényképezőgép tokkal együtt elfér a farzsebben.

- hogy elhisszük-e a reklámok, és fényképezőgép gyártók megapixel mániáját?
Téves döntés, csak megapixelek alapján dönteni. Ma már nem kapunk olyan fényképezőgépet, amely nem felelne meg a felbontása alapján. 10 megapixelnél kisebb felbontású gépet lassan nem is lehet vásárolni. Egy 10 megapixeles fényképezőgép felbontása bőven elegendő az átlag, és még a komolyabb felhasználóknak is. Ezt a tényezőt nem kell figyelembe venni.Sokkal fontosabb, hogy milyen objektívvel rendelkezik a fényképezőgép! A tükörreflexeseknél sok esetben csak a pénzünk, ami határt szabhat optikai vágyainknak. Itt sajnos igaz, hogy minél jobb minőségű, annál drágább egy objektív. Ha tükörreflexes gépet vásárlunk, tudnunk kell, hogy a gyártók sok esetben az akciós csomagban az egyszerűbb kivitelű (kisebb zoom tartomány, gyengébb fényerő) objektíveket adják. A bridge fényképezőgépek optikailag sokkal jobb minőségűek, és nagyobb zoom átfogásúak a kompakt fényképezőgépekhez képest. Egy átlag és hobbi felhasználónak a bridge gépek 12-szeres, vagy 16-szoros optikai zoomja bőven megfelel.

- hogy fontos-e számunkra a márka?
Én csak azt szoktam mondani, hogy a no name fényképezőgépet ne vegyünk! Válasszuk valamelyik ismertebb márkát. Lehetőleg olyat, amelynek van Magyarországon márkaszervíze. Nem külföldön! Itthon! Egy hazai márkaszervíznél itthon történik a fényképezőgépek problémamegoldása, javítása. Felhívhatjuk őket, segítséget, tanácsot kérhetünk. Azoknál a fényképezőgép márkáknál, amelyeknél nincs hazai márkaszervíz, a fényképezőgépeket, javítás céljából külföldre szállítják, ami hoszabb javítási időt jelent.

- hogy milyen akkumulátort részesítünk előnyben?
A ceruza akkukat, vagy a Li-on akkukat? Mindegyiknek megvan az előnye és a hátránya. A ceruza akkumulátrok olcsóbbak, könnyebben beszerezhetőek, és ha lemerülnek, ceruza elemmel helyettesíthetőek. Teljesítményük, viszont elmarad a Li-on akkukéhoz képest.A Li-on akkumulátorok, mint említettem teljesítménye nagyon jó, ahhoz, hogy feltölthessük nem kell megvárni míg teljesen lemerülnek. Kisebb, és gyorsabb a töltőjük. De (mindig van egy de), árban magasabbak, (egy tartalék pedig mindig legyen nálunk) és ha a töltőjüket elveszítjük, azt borsos áron tudjuk csak beszerezni.

Összefoglalva: szerintem ezek alapján érdemes döntenünk! A pénz, a súly, a márka, az akkumulátorok, az objektív, és a felhasználás alapján.Ha le kellene egyszerűsítenem: a fényképezéssel komolyan foglalkozók tükörreflexes fényképezőgépet, a gyakrabban de csak egyszerű családi, nyaralási képeket készítők bridge fényképezőgépeket, az alkalomszerűen fényképezőknek a kicsi kompakt fényképezőgépeket ajánlom. Mindenkinek olyat amilyet a pénztárcája megenged!

Még néhány hasznos tanács, fényképezőgép vásárláshoz:

Ne feledkezzünk meg a memóriakártyáról! A képeket valamire el kell menteni, és a gyári csomagban csak kis kapacitású, kevés kép tárolására alkalmas memóriakártya van.
Ha már megvettük a fényképezőgépet akkor felejtsük is el, az árát. Ne nézegessük, hogy hol, mennyibe kerül, és mennyiért lehet megvenni egy hónap múlva. Ez a dolgok rendje, a fényképezőgépek egyre olcsóbbak lesznek, ahogy kijönnek az újabb típusú fényképezőgépek.
Ne azért vegyünk meg egy fényképezőgépet, mert a szomszédnak is olyan van, és "Ő azt mondta, hogy az a legjobb!" Biztos? Ahány ember, annyi féle fényképezőgépre esküszik! Mint írtam: attól függ, hogy ki, milyen fényképeket szeretne készíteni?
Ne higgyünk feltétel nélkül az internet összes, állítólagos profi fényképészének, és tesztjének! Sajnos sok téves adat lát napvilágot a fórumokon. Kezeljük ezeket fenntartással, ne higgyünk el mindent!
Óvakodjunk a használt gépektől. A túl régi gépek, és a túl sokat használt gépek nem lehetnek elég olcsóak, ahhoz, hogy megvegyük őket. Illetve ezeknek a fényképezőgépeknek nem ismerjük az előéletét. Volt-e leejtve valaha? Mennyit fényképeztek vele? Hol jártak vele? ( Pára, kosz, por?) Túl sok a bizonytalan tényező, és a garancia hiánya nem biztos, hogy jó vásárt jelent.

* forrás: http://www.fotosuli.sk/aktualis-cikkek/milyen-fenykepezogepet-vasarolj-/17950/

Különleges fotográfiai technikák

        Vannak helyzetek, amikor nem elég megállni és kattintani, hanem fel kell készülni a feladat megoldására mind technikailag, mind tudásban. A következőkben pár ilyen helyzet megoldása következik. 

Hosszú expozíció (éjszakai)

          Előfordulhat, hogy vagy a kevés rendelkezésre álló fény miatt, vagy egyéb megfontolásból több másodperces, esetleg több perces expozíciós időt kell alkalmaznunk egy kép elkészítésekor. Ezt hívjuk hosszú expónak (long expo), és általában az egy másodpercnél hosszabb záridőket vesszük annak. Ahhoz, hogy ezt a technikát eredményesen alkalmazzuk, olyan fényképezőgépre van szükségünk, amelyik rendelkezik manuális expozíciós (M) üzemmóddal.

          Mint tudjuk, a hosszú záridő két dolgot eredményez a fotón: egyrészt több fényt enged az érzékelőre, másrészt a mozgó tárgyakat elmossa, vagy akár el is tünteti (ez a tárgy mozgásának sebességétől és a záridő hosszúságától függ). Alapvetően ez a technika az éjszakai tájfotózás fontos eszköze. Normális esetben nélkülözhetetlen kellék egy stabil állvány, babzsák, vagy bármi, ami a fényképezőgépet mozdulatlanul megtartja az expozíció alatt. A bemozdulások elkerülése végett nem árthat még egy távkioldó, de az időzítő is tökéletesen megfelel, ez pedig minden digitális gépen megtalálható.
 

           Egy hétköznapi helyzetben - például egy városkép fotózásánál - elsőre bízzuk a gépre a fénymérést és az expozíciós értékek megválasztását pl. "P" módban, vagy ha tudjuk, hogy optikánk mondjuk f/8 rekeszállásnál produkálja a legszebb képet, akkor Av módban f/8 értéknél. Az így kapott fotót az LCD kijelzőn rögtön elemezhetjük is, és ezután M módban tetszés szerint korrigálhatunk a záridőn, mivel az automatika a legritkább esetben produkálja a kívánt eredményt. A legszebb eredmény elérésének érdekében a legalacsonyabb ISO értéken, körülbelül közepes rekeszállással érdemes dolgozni, hiszen a fény mennyiségét a záridő segítségével szabadon szabályozhatjuk.

           Ha tegyük fel sok a járókelő előttünk, és nem szeretnénk, ha látszanának a képen, akkor törekedjünk a leghosszabb záridőre, akár a rekesz szűkítésével is. Tükörreflexes gépeknél lehetőségünk van 30 mp-nél is hosszabb expozíciókra, ehhez azonban folyamatosan nyomva kell tartani az exponáló gombot, ami mindenképpen beremegést eredményezne. Ennek kiküszöbölésére használjunk kábeles távkioldót, ezeken többnyire az exponáló gomb is rögzíthető, így nem kell percekig nyomva tartanunk.

 

           Előfordulhat, hogy a természetben szeretnénk megörökíteni az éjszakai tájat, ahol egy városhoz képest elenyésző a rendelkezésünkre álló fény mennyisége, és szinte biztosan 30 mp fölötti záridőre lesz szükségünk. Erre készülni kell, és sajnos kompakt vagy bridge géppel nem is igen érdemes nekifutni a feladatnak. Ilyenkor az automatika többnyire eleve tehetetlen, hiszen nem ajánlhat 30mp-nél hosszabb záridőt, kénytelenek vagyunk magunk kísérletezni.

          Első akadály a fókuszálás lesz, hiszen az autofókusz ilyen kevés fénynél használhatatlan. Amennyiben az optikánkon fel van tüntetve a végtelen állás, szerencsénk van, hiszen pont erre van szükségünk. Olcsóbb objektívek azonban megtréfálhatnak, hiszen nincs feltüntetve a fókuszgyűrű mellett az aktuális távolság, ráadásul a végtelen nem az egyik végpontban van, hanem pár fokkal előrébb. Sajnos a keresőben többnyire szintén nem látunk semmit az aktuális élességből, persze ha a távolban van valami nagy és fényes (például a Hold), akkor könnyebb manuálisan beállítani az élességet.

          Ha ezt megoldottuk, akkor jöhet a záridő megállapítása. Részemről megérzéseimre hagyatkozva szoktam elkezdeni, és olyan 1-2 perc körüli idővel kezdek. Az első kép után már láthatjuk, hogy ez sok vagy kevés, esetleg épp optimális. "Klasszikus" sötét éjszakai tájnál 5 perc körüli időre is szükség lehet (ISO100, f/5.6 körüli értékek mellett), de erős holdfényben elég a töredéke. Ezt minden alkalommal ki kell kísérletezni.

Nappali hosszú expozíció

          Ez egy olyan technika, ahol a fény hirtelen barátból ellenséggé válik, és mindent el kell követnünk hogy amennyire csak lehet, kizárjuk a jelenlétét. A cél ugyanis az, hogy olyan minimálisra csökkentsük a bejutó fény mennyiségét, hogy képesek legyünk hosszú percekig exponálni fényes nappal. Az állvány és a távkioldó itt is alapvető kellék, azonban másra is szükségünk lesz. Az objektívet nem árt teljesen lerekeszelni, de ez még édeskevés.

          Több erős ND (neutral density, szürke) szűrőre lehet szükségünk, ez azonban erős vignettálást okozhat a kép sarkaiban. Megoldható a dolog két egymás elé helyezett lineáris polárszűrővel is, amik bizonyos állásban akár minden fényt kiszűrnek, így megtalálhatjuk azt az állást, ahol épp csak beengednek valamennyit. Így már menni fog a több perces expozíció, azonban a plusz rétegek miatt romolhat a kép minősége. Ezt a technikát alkalmazva kísértetvárossá változtathatunk egy nyüzsgő metropoliszt, hiszen a mozgó testek (jó esetben) nem lesznek láthatók a képen.

Lassú vakuszinkron

          Ilyenkor a több másodperces expozíció elején vagy végén (A vagy B redőny, rendszerbeállítás kérdése) még a vakut is elvillantjuk. Ennek eredményeképpen a vaku által megvilágított - akár mozgó - testek hangsúlyosakká válnak, és "megfagynak" míg az esetleg sötétebb hátteret szépen kiexponálhatjuk. A mozgó testek érdekes szellemképet húznak maguk után, vagy ha maga a kamera sem fix, az egész háttér elmosódhat, érdekes, szürreális hatást kölcsönözve a képnek. Ezt a technikát sok helyen alkalmazhatjuk, leggyakrabban partykon vagy éjszakai sporteseményeken szokás, de gyakorlatilag csak a fotós fantáziájára és kreativitására van bízva, hogy mit hoz ki belőle.
 

          A klasszikus "turista" felhasználás lényege az éjszakai portrézás (sok gépen külön motívumprogram van erre), amikor az előtérben álló családtagot a vakuval világítjuk meg, míg a hátteret a hosszú záridő segítségével exponáljuk ki. Ha nem elég hosszú a záridő, a háttér egyszerűen túl sötét vagy fekete lesz, ha nem használunk vakut, akkor pedig a "modell" nem fog kiemelkedni a sötét környezetből, ráadásul be is fog mozdulni, hiszen lehetetlen másodpercekig mozdulatlanul állni.

*forrás: http://www.sg.hu/cikkek/41889/kulonleges_fotografiai_technikak_i